Nem titkolják.

• A Stanford Egyetem friss kutatása szerint a Covid-19 vakcinák hatása kisebb lehetett a korábbi becsléseknél.
• A tanulmány szerint a vakcinák körülbelül 2,5 millió halálesetet előzhettek meg világszerte.
• A megelőzött halálesetek 90%-a a 60 év feletti korosztályból került ki, míg fiatalabbaknál minimális volt az előny.
• A kutatók kiemelik, hogy az aktuális eredmények alapjául szolgáló modellek különböztek a korábbi becslésekben használtaktól.
• Az oltási kampányok tervezésének továbbra is az idősebb, sérülékeny korosztályra kell összpontosítania.

A Stanford Egyetem friss kutatása szerint a Covid–19 elleni vakcinák hatása kisebb lehetett, mint korábban gondoltuk. A tanulmány szerint az oltások világszerte körülbelül 2,5 millió halálesetet előzhettek meg, szemben a korábbi 14–20 milliós becslésekkel. Az eredmények új megvilágításba helyezik a vakcinák hatékonyságát és a jövőbeli oltási stratégiák tervezését – számol be a hírről az Economx. Az új eredmények szerint a vakcinák hatása főként az idősebb korosztályban volt jelentős, míg a fiatalabbaknál alig mutatható ki érdemi előny.

A kutatás szerint a megelőzött halálesetek 90%-a a 60 év feletti korosztályból került ki. A fiatalabbaknál, különösen a 30 év alattiaknál, az oltások hatása minimális volt: például a 20 év alattiak esetében mindössze 299 életet mentettek meg világszerte. Az arányokat tekintve ez a megmentett életek mindössze 0,01%-át jelenti. A kutatók szerint átlagosan 5400 oltás kellett egy élet megmentéséhez, de a 30 év alattiaknál ez a szám akár 100 ezerre is nőhetett.

„A korai becslések olyan paramétereken alapultak, amelyek értékei nem egyeztethetők össze jelenlegi ismereteinkkel. Alapvetően észszerű lenne a haszon túlnyomó többségét élvező populációkat célozni, és békén hagyni azokat, akiknél kérdéses a kockázat-haszon és költség-haszon arány” – nyilatkozta John Ioannidis, Stanford Egyetem orvosprofesszora, a tanulmány társszerzője. A professzor szerint a korábbi modellek túlzottan pesszimista halálozási arányokat és túl optimista vakcinahatékonyságot feltételeztek.

A kutatók szerint az egyik fő probléma az lehetett, hogy sok ember már átesett a fertőzésen az oltás előtt, ami természetes immunitást biztosított számukra. Ez torzíthatta a vakcinák hatékonyságáról szóló adatokat. Emellett a korábbi modellek túlzottan pesszimista halálozási arányokkal és túl optimista vakcinahatékonysági feltételezésekkel dolgoztak.

„Még ezek a korábbinál konzervatívabb számítások is a koronavírus elleni oltások általános hasznára mutatnak rá” – hangsúlyozta Stefania Boccia Szent Szív Katolikus Egyetem professzora. Szerinte a legnagyobb előny az időseknél, a globális népesség egyik legsérülékenyebb rétegénél mutatható ki. Ezért továbbra is fontos, hogy az oltási kampányok az idősebb korosztályokra összpontosítsanak.