December: későn induló tél, de gyors fordulatokkal

A jelenlegi modellek alapján a tél első hónapja meglepően enyhén indulhat.
A szakértők szerint:

• December elején még 5–12°C-os nappalok,

• csupán gyenge éjszakai fagyok,

• több eső, mint hó várható.

A hónap közepén azonban hideg levegő betörése jöhet Észak felől, amely 1–2 nap alatt akár 10–12 fokos lehűlést is okozhat. Ez hozhatja az első komolyabb havazást, főleg a Dunántúlon és az északi hegyvidékeken.

A nagy meglepetés azonban december végére várható: több modell is erősebb, tartós hideghullámot jelez karácsony környékére, akár –10 °C körüli minimumokkal.

Január: a tél legkeményebb része még csak ekkor kezdődik

A 2025–2026-os tél közepe várhatóan szokatlanul hideg lesz.
A jelenlegi előrejelzések alapján:

• Január első felében erős fagyok érkezhetnek (–12, –18 °C országszerte),

• a Kárpát-medence fölé magasnyomás épül, ami tartósan hideg, száraz időt hoz,

• a hónap vége felé pedig intenzív csapadékzónák érhetik el az országot.

Ekkor van esély az első komoly hóviharra, amely rövid idő alatt több tíz centiméter havat is lerakhat, főleg az északi és nyugati területeken.

A szakértők megjegyzik: a januári hideg nagyban függ attól, hogy mennyire erősödik meg az ún. sarki örvény. Ha gyengül, Magyarországra extrém hideg levegő is betörhet.

Február: kettős arcú, kiszámíthatatlan hónap

A február a modellek szerint az átlagosnál csapadékosabb és sokkal változékonyabb lehet.

A várható jellemzők:

• időnként tavaszias felmelegedés 8–12 °C-cal,

• majd hirtelen visszatérő erős fagyok,

• több modell is jelez legalább egy jelentős hóvihart a hónap második felében.

Ez a kombináció könnyen vezethet ónos esőhöz, jegesedéshez, közlekedési káoszhoz.

Összességében: ritkán látott hullámvasút jön

A meteorológusok szerint a 2025–2026-os tél:

• várhatóan későn indul,

• de kemény hideget hoz januárra,

• és szélsőséges csapadékot februárban,

• miközben gyakoriak lesznek a hirtelen felmelegedések és gyors lehűlések.

A tél „váratlan meglepetése” pedig az, hogy nem maga az átlaghőmérséklet, hanem a szélsőségek mértéke lesz kiemelkedő.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő hónapok időjárása azt bizonyítja:
Európában egyre gyakoribbak a kiszámíthatatlan, ugrásszerű változások, amelyekre a lakosságnak és az infrastruktúrának is fel kell készülnie.