Elhunyt Horváth György, a Deák téri „tankos ember” – Egy korszak szimbóluma távozott

Meghalt Horváth György, a férfi, aki 2006. október 23-án a főváros szívében beindított egy múzeumi tankot, és azzal elindult a rendőrsorfal felé – a világ ekkor figyelt fel rá. A hírt Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője közölte pénteken Facebook-oldalán. Tájékoztatása szerint Horváth gyors lefolyású, gyógyíthatatlan daganatos betegségben hunyt el, lánya egy hónapon át tartó, szerető gondoskodása mellett.

Egy ikonikus pillanat szülötte

Horváth neve egyetlen délután alatt vált ismertté, amikor az 1956-os forradalom 50. évfordulóján – a Gyurcsány-kormány elleni tüntetések csúcspontján – egy második világháborús T–34-es tankot indított be, amit eredetileg a Szabadság, szerelem című film forgatásához használtak.

A jármű kiállítási darabként állt az Erzsébet tér közelében. Horváth később úgy nyilatkozott:

„Nem kell ezt túlmisztifikálni. Láttam, hogy be lehet indítani, ami nem nehéz dolog, ezért beindítottam. Aztán kiszóltam, hogy menjenek el az útból, és elindultam. Ennyi a történet.”

A képek bejárták a világsajtót – a CNN-től a BBC-ig –, és máig az egyik legemlékezetesebb szimbólumává váltak a 2006-os magyarországi eseményeknek.

Nem hősnek indult, mégis azzá vált

Horváth nem a tüntetések miatt érkezett Budapestre azon a napon. Az Indexnek évekkel később azt mondta, a Vér és Becsület nevű szélsőjobboldali szervezet rendezvényére tartott, amikor a belvárosban észlelte a zavargásokat: lövéseket, könnygázgránátokat és káoszt. Ekkor látta meg a tankot, amelybe gondolkodás nélkül beszállt.

Cselekedete egyszerre volt spontán, abszurd és szimbolikus. Egyetlen ember egy tankkal a forrongó belvárosban – egy pillanat, amely történelmi jelentőséggel bírt, függetlenül attól, hogy kinek mit jelentett.

Örökre emlékezni fogunk rá

Horváth György halálával nem csupán egy különös sorsú ember távozott, hanem egy olyan figura is, aki – akarva-akaratlanul – a modern magyar politikai emlékezet egyik emblematikus alakjává vált.

Cselekedetét sokan máig értelmezik: volt, aki polgári bátorságnak, más felelőtlen vakmerőségnek tartotta. Egy biztos: a Deák téri tankos jelenet örökre bevésődött a kollektív emlékezetbe.

????️ Nyugodjék békében, a páncélos történelmet író férfi.