Túlsúly miatt elutasítva: új szabályok zárják ki a műtétre várókat – még a várólistáról is Áprilistól az egészségügy hideg döntést hozott: ha valaki testtömegindexe (BMI) meghaladja a 35-öt, még csak fel sem kerülhet a térd- vagy csípőprotézis-műtétek várólistájára. Nem számít, mennyi fájdalmat él át nap mint nap. Nem számít, hogy a mozgásképtelenségéből fakadóan képtelen a fogyásra. Nem számítanak az egyéni sorsok. A rendszer egy mozdulattal söpri le őket – mintha nem is emberekről, hanem statisztikákról lenne szó.
Papíron rendezett, a valóságban könyörtelen szabályozás A Népszava beszámolója szerint április 1-jétől a magyar egészségügyi intézmények ezt az új eljárásrendet alkalmazzák. Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos szerint ugyan pozitívum, hogy végre papíron is egységesítették az eddig következetlen gyakorlatot – de óriási árat fizetnek érte az emberek: emberek ezreit ítélik így életfogytiglani fájdalomra.
„Ez nem azt jelenti, hogy minden túlsúlyos beteget automatikusan el kellene utasítani. A döntést egyénileg kellene meghozni, a műtét előnyeinek és kockázatainak alapos mérlegelésével” – mondta a főorvos. Ehelyett most a rendszer vakon, szívtelenül, táblázatok alapján dönt sorsokról.
Mélyebbre kell vágni? – De miért vágják ki az embereket?
Igen, a túlsúly kockázatokat hordoz a műtéteknél: nagyobb vágás, nagyobb fertőzésveszély, lassabb gyógyulás. De ez eddig is így volt! És mégsem tagadták meg a segítséget azoktól, akik szenvedtek.
[ ]
Most viszont azoknak az embereknek, akik súlyos mozgáskorlátozottságuk miatt eleve képtelenek jelentős fogyásra, egyszerűen bezárják az ajtót az orruk előtt. A helyzet groteszk: nem mozognak a fájdalom miatt, ezért nem tudnak lefogyni – de műtétet sem kaphatnak, mert túlsúlyosak.
Ez nem orvosi döntés. Ez adminisztratív kivégzés.
Már a lista végére sem férnek fel – kitaszították őket a rendszerből
Az új szabály még tovább megy: nemcsak a túlsúlyosakat rekeszti ki. Azokat sem veszik már műtéti várólistára, akik valamilyen szellemi fogyatékosság vagy súlyos autizmus miatt nem tudnának teljes mértékben együttműködni a rehabilitációban.
Vagyis, ha valaki egy baleset után protézisre szorulna, de autista vagy értelmileg akadályozott, hiába lenne a műtét életminőség-javító – esélye sincs rá. Megbélyegzik és félreállítják. Mintha kevesebbet érne az élete.
Dr. Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos is felháborodottan hívta fel a figyelmet erre: „Ez egy balesetet szenvedett súlyos autista beteg esetén azt jelenti, hogy bár szakmailag szükséges lenne a protézis, nem kapja meg."
Takarítás a várólistán? – A NEAK tagad
Sokan vélik úgy, hogy valójában nem az egészségügyi szempontok vezérlik ezt az új szabályozást, hanem a botrányosan hosszú várólisták kozmetikázása. Nem kell bonyolult számítás: ha kizárjuk a legproblémásabb betegeket, rövidebb lesz a sor. Szebb lesz a statisztika. Lehet majd mutogatni az „eredményeket”.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) természetesen tagadja ezt, és azt állítja, hogy épp ellenkezőleg, idén 5 milliárd forinttal gyorsítják a műtétek ütemét. De kérdés: milyen műtéteket, ha a rászorulók jelentős részét már az elején kizárták?
A legkiszolgáltatottabbakat verik meg
Az irányelv mögött talán valóban egészségügyi megfontolások húzódnak. De az alkalmazása szívtelen, mechanikus, embertelen. Azokat a betegeket, akik már így is évek óta szenvednek, most hivatalosan is lemondtak róluk.
Az állam gyakorlatilag üzeni: ha túlsúlyos vagy, vagy szellemileg akadályozott, nem érsz annyit, hogy megmentsenek.
Ez több, mint szakmai vita. Ez egy szégyenfolt a magyar egészségügy arcán.
❗ Véleményed szerint helyes döntés kizárni embereket csak a testalkatuk alapján? Vagy ez már messze túlmegy minden erkölcsi határon? Írd meg kommentben!
CÍMLAPFOTÓ:ILLUSZTRÁCIÓ!