• A NYUSZET nyílt levélben kérte a kormánytól a nyugdíjak júniusi korrekcióját, hogy enyhítse a magas infláció hatásait

• A nyugdíjrendszer sürgős átalakítására lenne szükség, amely számításba venné a gazdasági fejlődés eredményeit is

• A nyugdíjak növekedése és a reálbérek emelkedése között egyre nagyobb szakadék alakul ki, ami súlyos problémát okoz a nyugdíjasok megélhetésében

Ahogy arról korábban írtunk, megkezdődött a választás előtti harc a nyugdíjasok kegyeiért. A kormány zöldségre, gyümölcsre és tejre járó áfa-visszatérítéssel vagy élelmiszer-utalványokkal próbálja megtartani idős szimpatizánsait, miközben a TISZA Párt nagyobb értékű SZÉP-kártyát és másoknak is elérhető áfacsökkentést ígér. (A kormányinfón elhangzottak szerint egyelőre nem született döntés az áfa-visszatérítés módjáról. Arról sem, hogy a boltokban ehhez használható kártya helyett esetleg élelmiszer-utalványt kapjanak.)

A nyugdíjasok országos szervezete azonban nyilvánvalóvá tette, hogy nem „pótmegoldásoktól” várja az egyre inkább elszegényedő társadalmi réteg helyzetének a javulását. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány ne várjon novemberig a tervezettnél nagyobb mértékű drágulás kompenzálásával, hanem már júniusban folyósítsa a nyugdíjak egyösszegű kiigazítását. Egy tízpontos javaslatcsomagot is megfogalmaztak a nyugdíjrendszer átalakítására, ami hosszabb távon mindenki számára kiszámíthatóbbá és élhetőbbé tenné a nyugdíjas éveket.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 27-én jelentette be, hogy a kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása 3,2 százalékról 4,5 százalékra módosult, ezért a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében novemberben 91 milliárd forintnyi kompenzáció jár a nyugdíjasoknak. Legutóbb arról is tájékoztatott, hogy szerinte átlagosan 39 600 forintot kaphatnak egy összegű, visszamenőleges nyugdíjemelésként novemberben.

A NYUSZET azonban azt javasolja, hogy a kormány ne várjon az év végéig a kiigazítással, hanem már májusban döntsön, és júniusban utalja az 1,3 százalékos emelést visszamenőleges hatállyal. Szerintük ugyanis a júniusi kiegészítő korrekció megvalósulása a költségvetésnek többletkiadást nem okoz, viszont könnyebbséget jelentene a nyugdíjasok számára.

Nem kaptak választ, ahogyan eddig sem

– Törvényi akadálya ennek nincsen – húzta alá Juhász László, a NYUSZET alapító elnöke, aki elmondta, hogy egyelőre semmilyen visszajelzés nem érkezett a nyílt levelükre, és az eddigi tapasztalatai alapján nem is számít erre.

– Korábban is fordultunk már ilyen kéréssel a miniszterelnök úrhoz, úgy is, mint az Idősek Tanácsa elnökéhez, de eddig még sosem kaptunk választ tőle. Két éve a kabinetiroda mindkét levelünket a Pénzügyminisztériumhoz továbbította, ahonnan elutasították a kérésünket, igaz, a következő évben mégis előre hozták a korrekciót. Az utolsó levelemben azt kértem, hogy az Idősek Tanácsa előtt is elmondhassuk a javaslatunkat, de ez a küldeményem is Pénzügyminisztériumnál landolt.

A nyugdíjasok szervezete vezetője szerint költségvetési szempontból mindegy, hogy novemberben vagy júniusban kapják az idősek a kiegészítő emelést, nekik azonban nem, mivel már januárban is meghaladta a mért infláció az idei nyugdíjemelés mértékét, vagyis azóta relatíve kevesebb pénzből, rosszabb színvonalon élnek.

– Átlagosan havi 3 ezer forintról beszélünk, de akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, annak ez is számít, és ma 200 ezer ilyen ember él Magyarországon. További félmillió nyugdíjasnak nem éri el az ellátása a 140 ezer forintot, és 900 ezren vannak, akik a 180 ezer forintos megélhetési minimum alatti összeget vagy éppen annyit kapnak. Ez egy szörnyű adat – tette hozzá.