A kormány új törvényjavaslata értelmében augusztus 1-jétől új számítási módszer lép életbe a rezsicsökkentés bemutatására a gáz- és villanyszámlákon – írj
A törvényjavaslat célja, hogy az eddigi gyakorlatot pontosabb és közérthetőbb módon módosítsa, és a rezsicsökkentett díjak elérését a tényleges árakhoz viszonyítva tüntesse fel. Az új szabályozás várhatóan jelentős hatással lesz a lakosság tájékoztatására, és a közszolgáltatókat is érinteni fogja a módosítások alkalmazása.
A törvényjavaslatot Németh Szilárd fideszes rezsibiztos terjesztette be a parlamentnek, és a módosítást az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi törvény módosításaként nyújtotta be.
A javaslat lényege, hogy a jövőben a rezsivédett fogyasztás feletti árakhoz viszonyítva kell kimutatni a megtakarítást, így biztosítva a pontosabb és átláthatóbb tájékoztatást a lakosság számára.
A módosítás célja a lakossági rezsiköltségek csökkentése mellett a közérthető és hiteles tájékoztatás elősegítése, amely különösen fontos a folyamatosan változó energiaárak és a gazdasági környezet közepette.
A javaslat indoklása szerint az Ukrajna európai uniós csatlakozása és az uniós energiapolitika hatásai miatt a kormány szükségesnek tartja a lakosság pontos tájékoztatását.
A kormány úgy véli, hogy az orosz eredetű energiahordozókra vonatkozó uniós tiltások tovább növelhetik a rezsiköltségeket, így a fogyasztók számára fontos, hogy tisztában legyenek a tényleges megtakarítással és az energiafelhasználás költségeivel.
A jelenlegi számítási rendszer és a rezsicsökkentéssel elért megtakarítások bemutatása évek óta jogviták tárgyát képezik. Az MVM állami szolgáltató eddig olyan referenciaárakhoz viszonyította a megtakarítást, amelyek jelentősen magasabbak voltak a tényleges beszerzési áraknál.
A Népszava számításai szerint a gáz esetében a rezsibokszban 1020 forintos elvi beszerzési árhoz viszonyították a megtakarítást, miközben a valóságban a nyersanyag köbméterenként átlagosan 86 forintba került.
Az áram esetében hasonlóan nagy különbségek mutatkoztak: míg a rezsibokszban 269 forintos referenciaértékhez képest számolták a megtakarítást, a tényleges beszerzési ár csak 28 forint volt kilowattóránként.
Ez a gyakorlat félrevezető lehetett a fogyasztók számára, akik nem kaptak pontos képet arról, hogy mennyit is takarítanak meg valójában a rezsicsökkentés révén. Az új számítási módszer célja, hogy ezt a helyzetet orvosolja, és a fogyasztók számára egy világosabb, átláthatóbb rendszerrel biztosítsa a rezsicsökkentés mértékét.
A törvényjavaslat értelmében a rezsibokszban a lakossági sávhatár feletti árak kerülnek referenciaárként figyelembe vételre. Ez azt jelenti, hogy a teljes elfogyasztott energiát be kell szorozni a magasabb rezsiárral (gáz esetén 767 Ft/köbméter, áram esetén 70 Ft/kWh), és ehhez képest kell majd kimutatni a rezsicsökkentéssel elért megtakarítást.
Ezen kívül a számlaképek is módosulnak. A rezsibokszban ezentúl csupán annyi szerepel majd, hogy “Rezsicsökkentett díj nélkül az Ön fizetési kötelezettsége az elszámolt időszakban a következő összeg lett volna”, és itt tüntetik fel a magasabb rezsiárral számolt összeget. Az előzőleg szereplő két szöveges sor és a második összegszerű kimutatás eltűnik.