Hiánycél: 4–4,5% idén, 4% jövőre

A hivatalos kormányzati hiánycél 2025-re 4,1 százalék, ám Nagy Márton szerint a tényleges adat 4–4,5% körül lehet. Jövőre valamivel alacsonyabb, körülbelül 4 százalékos deficitet vár.

Az év első hét hónapjában a pénzforgalmi hiány 2786 milliárd forintot tett ki. Bár ez első ránézésre jelentős, az elmúlt hónapokban inkább többlet keletkezett az egyszeri tételek – például az osztalékbefizetések – miatt.

A kormány eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki 2025-re, de ezt később 4,1 százalékra emelte. Az MNB előrejelzése is 4,1–4,4 százalék közötti sávot valószínűsít, míg egyes elemzők szerint a hiány akár az 5 százalékot is meghaladhatja.

Választási költekezés és politikai üzenetek

Nagy Márton elismerte, hogy a választások előtti időszakban természetes a kormányzati költekezés növekedése, de szerinte mindez nem veszélyezteti a befektetők bizalmát.

Az elmúlt hetekben Orbán Viktor miniszterelnök több népszerű intézkedést is bejelentett:

• családi adókedvezmények bővítése,

• kedvezményes hitelek első lakásvásárlóknak,

• nyugdíjemelés a vártnál magasabb infláció miatt.

Az infláció idén átlagosan 4,7% körül alakulhat, a kormány ezt az értéket vette figyelembe a kiadási döntéseknél.

GDP-növekedés: 1% alatt is lehet

A kormány korábban 2,5%-ról 1%-ra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését. Nagy Márton most arra figyelmeztetett, hogy az érték ennél alacsonyabb, akár 0,7% is lehet a gyenge európai konjunktúra miatt.

A miniszter szerint azonban a lassabb növekedés nem okoz jelentős problémát, mivel a belföldi fogyasztás és az áfabevételek stabilak, így a költségvetés fenntarthatósága nem kerül veszélybe.

Hitelesség a befektetők felé

Különösen fontos a költségvetési hiány kordában tartása, mivel Magyarország államadóssága a GDP közel 75%-át teszi ki. Emellett októberben, novemberben és decemberben is sor kerül hitelminősítői felülvizsgálatokra, amelyek kimenetele hatással lehet az ország befektetői megítélésére.

Az S&P Global Ratings október 10-én vizsgálja felül Magyarország besorolását. A hitelminősítő áprilisban „negatív kilátást” rendelt a BBB- osztályzathoz, ami azt jelenti, hogy egy leminősítés az országot a „bóvli” kategóriába sorolná.

Nagy Márton Londonban személyesen tárgyalt a hitelminősítőkkel és más piaci szereplőkkel, hogy bemutassa: a kormány a választási költekezés ellenére sem engedi elszabadulni a költségvetést.

Kamatpolitika és infláció

A gazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bank politikáját is támogatja. A jegybank jelenleg 6,5%-os alapkamatot tart fenn, ami az EU egyik legmagasabb értéke.

Nagy Márton hangsúlyozta: az infláció továbbra is „közellenség”. A kormány ezért folytatja egyes alapvető háztartási termékek árának maximalizálását, miközben a forint erősödése is segíti az import olcsóbbá válását. Ez ugyan az exportáló cégeknek némi nehézséget okozhat, de összességében pozitív hatással van az infláció mérséklésére.

Nemzetközi környezet és beruházások

A miniszter bírálta az Európai Bizottságot, amiért szerinte nem tett eleget az európai gazdaság fellendítése érdekében. Ugyanakkor kiemelte, hogy Kína autóipari beruházásai, különösen a BYD elektromosautó-gyártó várható magyarországi gyárnyitása, erősíthetik a hazai gazdaságot. A BYD járművei az EU vámterhei nélkül, olcsóbban készülhetnek Magyarországon.

A magyar költségvetés hiánya a kormány hivatalos 4,1 százalékos célja helyett idén inkább 4–4,5% körül alakulhat, amit részben a választások előtti költekezés is magyaráz. A GDP-növekedés várhatóan alacsonyabb lesz az előrejelzettnél, de a miniszter szerint ez nem veszélyezteti a büdzsét.

A kormány kiemelt célja, hogy a befektetők és a hitelminősítők felé fenntartsa a stabilitás képét, még akkor is, ha a valós számok némi aggodalomra adhatnak okot. Az elkövetkező hónapok kritikusak lesznek, hiszen a hitelminősítői döntések és a választási év költségvetési politikája meghatározzák majd Magyarország gazdasági mozgásterét a következő időszakban.