A meteorológiai előrejelzések szerint idén korábban köszönt be a tél, mint az elmúlt években megszokhattuk. Már november végén érezhetően lehűl az idő, december első napjaiban pedig komoly havazásra is van esély. A hosszú távú modellek alapján Mikulás napjára akár tartós hótakaró is kialakulhat, ami ritkaságnak számít az elmúlt enyhe telekhez képest.
A szakértők szerint a mostani szezon nemcsak hidegebb lesz az átlagosnál, hanem szélsőségesen változékony is – az enyhe, esős időszakokat hirtelen fagyok, hózáporok és hideg légtömegek válthatják.November végén érkezik az első komoly lehűlés Az időjárási modellek már most mutatják, hogy november második felében markáns hidegfrontok érik el a Kárpát-medencét. Ezek a légtömegek Skandinávia és Szibéria felől érkeznek, és fokozatosan leszorítják a melegebb légrétegeket.
A változás november 25–28. között válhat látványossá:
a nappali hőmérséklet 10 fok alá süllyedhet,
éjszaka pedig 0 fok körüli fagyok is előfordulhatnak.
Az ország északi és nyugati térségeiben – különösen az Alpokalján, a Bakonyban és a Mátrában – már ekkor megjelenhetnek az első hózáporok, míg az Alföldön havas eső és viharos szél is előfordulhat.
A meteorológusok szerint december első hetében egy újabb, erőteljesebb hideghullám érkezik, amely országos lehűlést hoz. A ciklonok és frontok hatására bőséges csapadék várható – akár több napon át tartó havazás is lehetséges.
A Mikulás-napi hétvégére (december 6–8.) több helyen tartós hótakaró alakulhat ki, főleg a domb- és hegyvidéki régiókban.
A fővárosban és a Dunántúl nagy részén is időszakos havazásra lehet számítani, ami már az adventi vásárokat is igazi téli hangulatba boríthatja.
A meteorológusok úgy vélik, a tél első komoly hulláma akár 12 napos csapadékos periódust is hozhat, amely alatt váltakozva havazás, havas eső és eső is előfordulhat.
Az előrejelzések szerint a 2024/2025-ös tél két részre oszlik:
December enyhébb, csapadékos és változékony lehet.
Január és február viszont már fagyosabb, tartós hideget hozhat.
Ennek hátterében légköri folyamatok állnak:
a gyenge La Niña-jelenség hatására a sarkvidéki és a mérsékelt övi légtömegek ütközése gyakoribb lehet,
a gyengülő poláris örvény (Polar Vortex) miatt a sarkkör körüli hideg levegő kitörhet dél felé, akár Közép-Európa irányába is.
Ez a kombináció fokozza a légköri instabilitást, vagyis gyakori lesz, hogy egyik nap enyhe, másnap téli hideg köszönt be – így a fagy és az olvadás váltakozása okozhatja a legnagyobb kihívást.
A decemberi és januári időszakban több hullámban is érkezhet csapadék, de az ország különböző területein eltérő formában:
az alacsonyabban fekvő régiókban (például az Alföldön) inkább havas esőre, latyakra és szeles időre kell számítani,
a magasabban fekvő vidékeken (Bakony, Börzsöny, Bükk, Mátra) viszont jelentős hómennyiség is összegyűlhet.
A jelenlegi adatok szerint extrém hóviharokra kevés az esély, ugyanakkor tartós, akár 10–20 cm-es hótakaró sem kizárt az ország északi részén.
A meteorológusok bíznak benne, hogy ónos eső csak ritkán fordul elő, mert az az utakra és a villamoshálózatra is komoly veszélyt jelenthetne.