A magyar szőlőültetvények élete látszólag csendes: tőkék, sorok, napsütés, eső, metszés, szüret. A felszín alatt azonban évek óta egy olyan láthatatlan ellenség dolgozik, amely egyetlen szezon alatt tönkreteheti a több évtizedes munkát. Most újra figyelmeztető jel érkezett: a hatóságok Békés vármegyében újabb gócpontokat azonosítottak, és ezzel ismét közvetlen közelségbe került a magyar borágazat egyik legrettegettebb kórokozója – írja a Kiskegyed.
Aranyszínű sárgaság – a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége
A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) nem egy „szokásos” gombás betegség vagy egyszerű tápanyaghiány. Ez az egyik legveszélyesebb szőlőfitoplazmás betegség, amelyet egy kicsi, de annál alattomosabb rovar, a szőlőkabóca terjeszt.
Mit támad a kórokozó?
A kórokozó a szőlő edénynyalábjait támadja meg, vagyis azt a belső „szállítórendszert”, amely:
- a vizet és
- a tápanyagokat
szállítja a gyökerektől a levelekig, fürtökig. Amikor ez a rendszer károsodik, a növény:
- legyengül,
- nem képes megfelelően táplálni a hajtásokat és fürtöket,
- fokozatosan terméketlenné válik, majd elpusztul.
Jellemző tünetek
A fertőzés több, viszonylag jellegzetes tünettel jár:
- a levelek elszíneződése (fehér fajtáknál sárgulás, kékszőlőknél vörösödés),
- a levelek felkunkorodása, törékennyé válása,
- a hajtások nem fásodnak rendesen, zöldek, gyengék maradnak,
- a fürtök elszáradnak, összetöppednek, gyakran be sem érnek,
- a tőkék egy része évek alatt teljesen terméketlenné válik.
A legnagyobb probléma, hogy ha nem ismerik fel időben, a fertőzés gyorsan továbbterjed az ültetvényben, sőt a környező területekre is – főként a szőlőkabóca segítségével.
Újkígyós és Mezőberény – újabb figyelmeztető jel Békésben
A Nébih friss közleménye szerint a betegség jelenlétét Békés vármegye két településén, Újkígyóson és Mezőberényben is igazolták. Ez azt jelenti, hogy:
- a kórokozó nemcsak jelen van az országban,
- hanem aktívan terjed,
- és újabb, eddig nem érintett térségeket is elért.
A hatósági szakemberek a fertőzés azonosítása után azonnali intézkedéseket rendeltek el:
- a fertőzött tőkék kivágása és megsemmisítése,
- kötelező növényvédelmi kezelések elrendelése,
- a szőlőkabóca elleni rovarirtás előírása az érintett területeken.
Ezek a lépések első ránézésre drasztikusnak tűnnek, de a szakemberek szerint nincs más választás: a szőlő aranyszínű sárgasága ellen nincsen gyógykezelés, csak megelőzés, zárlat és szigorú higiéniai szabályok.
Miért ennyire kritikus ez a betegség?
A szőlő aranyszínű sárgasága nem csak növényegészségügyi kihívás, hanem komoly gazdasági kockázat is.
Hosszú távú veszteségek
Egy szőlőültetvény:
- sokszor 10–30 éves beruházás,
- a telepítés, támrendszer, oltványok, művelés, gépesítés milliós–tízmilliós tétel,
- egy betegség, amely tömeges tőkepusztulást okoz, évekre, akár évtizedre visszavetheti a birtokot.
A fertőzött tőkék:
- eleinte csak részben hoznak termést,
- később egyre gyengébb, rossz minőségű fürtöket,
- végül egyáltalán nem teremnek.
Egy nagyobb fertőzött tőtömeg esetén:
- a gazda kénytelen kivágni a teljes ültetvényt,
- újratelepítésre kényszerül,
- ami nemcsak drága, hanem évekig nem hoz termést, így kiesik a jövedelem is.
Nincs „csodaszer”
Ellentétben sok gombás betegséggel:
- itt nincs olyan permet, amitől a már fertőzött tőke meggyógyul,
- legfeljebb a tünetek súlyossága mérsékelhető,
- de a kórokozót nem lehet „kimostni” a növényből.
Ezért mondja minden szakmai anyag, hogy az aranyszínű sárgaság ellen:
Csak a megelőzés és a gyors felismerés jelent valódi esélyt.
Zárlati intézkedések: mit jelent ez a gyakorlatban?
Azokon a területeken, ahol a Nébih kimutatja a fertőzést, zárlati előírások lépnek életbe. Ezek a gazdák számára kötelező jelleggel bírnak, és az alábbiakat foglalhatják magukban:
1. Fertőzött tőkék kötelező eltávolítása
- A gyanús és igazoltan fertőzött tőkéket ki kell vágni.
- Sokszor nem csak egy-egy tőke, hanem nagyobb tőkesor, akár teljes tábla is áldozatul eshet.
- A kivágott növényi részeket meg kell semmisíteni (elégetés vagy hatóságilag elfogadott módon történő ártalmatlanítás).
2. Kötelező növényvédelmi kezelések
A szőlőkabóca elleni védekezés kulcsfontosságú:
- időben elvégzett rovarölő szeres kezelések szükségesek,
- a kabóca lárvái ellen különösen fontos a megfelelő időzítés,
- a kezeléseket gyakran hatóságilag előírt időpontokhoz vagy fenológiai állapothoz kötik.
3. Szaporítóanyag szigorú ellenőrzése
- Új ültetvény telepítésekor csak minősített, ellenőrzött oltványt szabad használni,
- a fertőzött régióból származó szaporítóanyag szállítása és értékesítése szigorúan szabályozott lehet,
- a „házi szaporítás”, ismeretlen eredetű vesszők, oltványok használata komoly kockázatot jelent.
4. Folyamatos hatósági kontroll
- rendszeres szemrevételezés, mintavétel,
- gyanús tőkék esetén laboratóriumi vizsgálat,
- a zárlatok feloldása csak akkor lehetséges, ha tartósan és igazoltan csökken a kórokozó jelenléte.
Országos helyzet: már 13 vármegyében jelen van a kórokozó
A Nébih adatai szerint a szőlő aranyszínű sárgaságát már 13 vármegyében kimutatták. Ez azt jelenti, hogy:
- a betegség nem elszigetelt jelenség,
- hanem gyakorlatilag országos problémává nőtte ki magát,
- egyre több kisebb és nagyobb borvidéket, szőlőtermesztő térséget érint.
A hatóságok:
- folyamatos monitoringot, felméréseket végeznek,
- több térségben növényegészségügyi zárlat van érvényben,
- a szakmai szervezetekkel együttműködve próbálják lassítani, megakadályozni a terjedést.
A gazdák felelőssége: mit kell tenniük a termelőknek?
A hatósági intézkedések önmagukban nem elegendőek. A rendszer működésének kulcsa, hogy a gazdák is komolyan vegyék a védekezést.