Országos helyzet: 13 vármegyében megjelent a fertőzés, zárlati intézkedések jönnek

A magyar szőlőültetvények élete látszólag csendes: tőkék, sorok, napsütés, eső, metszés, szüret. A felszín alatt azonban évek óta egy olyan láthatatlan ellenség dolgozik, amely egyetlen szezon alatt tönkreteheti a több évtizedes munkát. Most újra figyelmeztető jel érkezett: a hatóságok Békés vármegyében újabb gócpontokat azonosítottak, és ezzel ismét közvetlen közelségbe került a magyar borágazat egyik legrettegettebb kórokozója – írja a Kiskegyed.

Aranyszínű sárgaság – a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége

szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) nem egy „szokásos” gombás betegség vagy egyszerű tápanyaghiány. Ez az egyik legveszélyesebb szőlőfitoplazmás betegség, amelyet egy kicsi, de annál alattomosabb rovar, a szőlőkabóca terjeszt.

Mit támad a kórokozó?

A kórokozó a szőlő edénynyalábjait támadja meg, vagyis azt a belső „szállítórendszert”, amely:

  • vizet és
  • tápanyagokat

szállítja a gyökerektől a levelekig, fürtökig. Amikor ez a rendszer károsodik, a növény:

  • legyengül,
  • nem képes megfelelően táplálni a hajtásokat és fürtöket,
  • fokozatosan terméketlenné válik, majd elpusztul.

Jellemző tünetek

A fertőzés több, viszonylag jellegzetes tünettel jár:

  • levelek elszíneződése (fehér fajtáknál sárgulás, kékszőlőknél vörösödés),
  • a levelek felkunkorodása, törékennyé válása,
  • hajtások nem fásodnak rendesen, zöldek, gyengék maradnak,
  • fürtök elszáradnak, összetöppednek, gyakran be sem érnek,
  • a tőkék egy része évek alatt teljesen terméketlenné válik.

A legnagyobb probléma, hogy ha nem ismerik fel időben, a fertőzés gyorsan továbbterjed az ültetvényben, sőt a környező területekre is – főként a szőlőkabóca segítségével.

Újkígyós és Mezőberény – újabb figyelmeztető jel Békésben

Nébih friss közleménye szerint a betegség jelenlétét Békés vármegye két településén, Újkígyóson és Mezőberényben is igazolták. Ez azt jelenti, hogy:

  • a kórokozó nemcsak jelen van az országban,
  • hanem aktívan terjed,
  • és újabb, eddig nem érintett térségeket is elért.

A hatósági szakemberek a fertőzés azonosítása után azonnali intézkedéseket rendeltek el:

  • fertőzött tőkék kivágása és megsemmisítése,
  • kötelező növényvédelmi kezelések elrendelése,
  • szőlőkabóca elleni rovarirtás előírása az érintett területeken.

Ezek a lépések első ránézésre drasztikusnak tűnnek, de a szakemberek szerint nincs más választás: a szőlő aranyszínű sárgasága ellen nincsen gyógykezelés, csak megelőzés, zárlat és szigorú higiéniai szabályok.

Miért ennyire kritikus ez a betegség?

A szőlő aranyszínű sárgasága nem csak növényegészségügyi kihívás, hanem komoly gazdasági kockázat is.

Hosszú távú veszteségek

Egy szőlőültetvény:

  • sokszor 10–30 éves beruházás,
  • a telepítés, támrendszer, oltványok, művelés, gépesítés milliós–tízmilliós tétel,
  • egy betegség, amely tömeges tőkepusztulást okoz, évekre, akár évtizedre visszavetheti a birtokot.

A fertőzött tőkék:

  • eleinte csak részben hoznak termést,
  • később egyre gyengébb, rossz minőségű fürtöket,
  • végül egyáltalán nem teremnek.

Egy nagyobb fertőzött tőtömeg esetén:

  • a gazda kénytelen kivágni a teljes ültetvényt,
  • újratelepítésre kényszerül,
  • ami nemcsak drága, hanem évekig nem hoz termést, így kiesik a jövedelem is.

Nincs „csodaszer”

Ellentétben sok gombás betegséggel:

  • itt nincs olyan permet, amitől a már fertőzött tőke meggyógyul,
  • legfeljebb a tünetek súlyossága mérsékelhető,
  • de a kórokozót nem lehet „kimostni” a növényből.

Ezért mondja minden szakmai anyag, hogy az aranyszínű sárgaság ellen:

Csak a megelőzés és a gyors felismerés jelent valódi esélyt.

Zárlati intézkedések: mit jelent ez a gyakorlatban?

Azokon a területeken, ahol a Nébih kimutatja a fertőzést, zárlati előírások lépnek életbe. Ezek a gazdák számára kötelező jelleggel bírnak, és az alábbiakat foglalhatják magukban:

1. Fertőzött tőkék kötelező eltávolítása

  • A gyanús és igazoltan fertőzött tőkéket ki kell vágni.
  • Sokszor nem csak egy-egy tőke, hanem nagyobb tőkesor, akár teljes tábla is áldozatul eshet.
  • A kivágott növényi részeket meg kell semmisíteni (elégetés vagy hatóságilag elfogadott módon történő ártalmatlanítás).

2. Kötelező növényvédelmi kezelések

A szőlőkabóca elleni védekezés kulcsfontosságú:

  • időben elvégzett rovarölő szeres kezelések szükségesek,
  • a kabóca lárvái ellen különösen fontos a megfelelő időzítés,
  • a kezeléseket gyakran hatóságilag előírt időpontokhoz vagy fenológiai állapothoz kötik.

3. Szaporítóanyag szigorú ellenőrzése

  • Új ültetvény telepítésekor csak minősített, ellenőrzött oltványt szabad használni,
  • a fertőzött régióból származó szaporítóanyag szállítása és értékesítése szigorúan szabályozott lehet,
  • a „házi szaporítás”, ismeretlen eredetű vesszők, oltványok használata komoly kockázatot jelent.

4. Folyamatos hatósági kontroll

  • rendszeres szemrevételezés, mintavétel,
  • gyanús tőkék esetén laboratóriumi vizsgálat,
  • a zárlatok feloldása csak akkor lehetséges, ha tartósan és igazoltan csökken a kórokozó jelenléte.

Országos helyzet: már 13 vármegyében jelen van a kórokozó

A Nébih adatai szerint a szőlő aranyszínű sárgaságát már 13 vármegyében kimutatták. Ez azt jelenti, hogy:

  • a betegség nem elszigetelt jelenség,
  • hanem gyakorlatilag országos problémává nőtte ki magát,
  • egyre több kisebb és nagyobb borvidéket, szőlőtermesztő térséget érint.

A hatóságok:

  • folyamatos monitoringot, felméréseket végeznek,
  • több térségben növényegészségügyi zárlat van érvényben,
  • a szakmai szervezetekkel együttműködve próbálják lassítani, megakadályozni a terjedést.

A gazdák felelőssége: mit kell tenniük a termelőknek?

A hatósági intézkedések önmagukban nem elegendőek. A rendszer működésének kulcsa, hogy a gazdák is komolyan vegyék a védekezést.