etvenéves korában elhunyt Takács János, világbajnok asztaliteniszező, a magyar sport egyik meghatározó alakja.

A legendás olimpikon, akit sporttársai és rajongói csak „Taki” becenéven emlegettek, 1979-ben írta be magát örökre a sporttörténelembe: a phenjani világbajnokságon Jónyer István, Klampár Tibor, Gergely Gábor és Kreisz Tibor oldalán szerzett csapatban aranyérmet. Ez a siker a magyar asztalitenisz aranykorszakának egyik csúcspontja volt. 

Egy fenegyerek a sport világában

Takács János nemcsak a pályán, hanem azon kívül is különc, szókimondó és vad életet élő sportemberként vált ismertté. Magánéletében sokszor küzdött problémákkal: anyagi nehézségeiről és az alkoholhoz fűződő küzdelméről is nyíltan beszélt.

„pia, rock and roll! Ennek szellemében éltem. Őszintén: elittam, elk…tam, amit megtakaríthattam volna” – vallotta be évekkel ezelőtt egy interjúban.

Többször beszélt arról is, hogy saját démonai milyen mély válságokba sodorták, sőt arról sem titkolózott, hogy több alkalommal próbálta kioltani az életét.

Kirekesztve a „nagykövetek” közül

Utolsó nyilvános szereplései egyikére 2023 decemberében került sor, amikor a Magyar Asztalitenisz Szövetség egykori világbajnokokat kért fel nagykövetnek – ő azonban nem kapott meghívást.

„Én mindig balhés srácnak számítottam, az italt sem vetettem meg. De a sok-sok év idegenlégióskodás szerintem felért egy nagyköveti tevékenységgel. Hogy mitől féltek? Hogy élő adásban letolom a gatyám? Ugyan már!” – nyilatkozta akkor keserű iróniával.

Egy korszak lezárult

Halála hatalmas veszteség a magyar sportélet számára. Bár életútját botrányok, küzdelmek és mélypontok is kísérték, sportteljesítménye és a magyar asztaliteniszért tett érdemei megkérdőjelezhetetlenek.

Emlékét a rajongók és sportbarátok örökre megőrzik.